A beporzók évének nyilvánította a 2019-es évet Nagy István agrárminiszter, amellyel többek között a tömeges méhpusztulást akadályozná meg a szaktárca – hangzott el a Méhek Napja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón. Az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szervezésében megvalósuló eseményen számos fontos kormányzati bejelentés történt.

A sajtótájékoztató helyszíne a Mezőgazdasági Múzeum igen impozáns terme, a Gótikus-terem volt. A média képviselőit téma-orientált díszlet várta, hiszen az élőméh-bemutatón kívül egy méh-hullákkal teli 25 literes akvárium is helyet kapott. Mivel idei rendezvényünk középpontjában a méhpusztulás állt, igen nagy hangsúlyt fektettünk ennek szemléltetésére is – sikerrel, a külön lámpával megvilágított „üveg-koporsó” halott rovarjait élénken fotózták, filmezték a tudósítók. Az asztalokra számos zöldséget, gyümölcsöt, élelmiszert helyeztünk el, amelyek mind-mind a méhek beporzó munkájának az eredménye. A catering (a vendégeknek felszolgált étel-ital) is alkalmazkodott a Méhek napjához – csak a méhek munkájából származó ételt szolgáltak fel, így pl. sütőtök-krémlevest, sült paprikakrémes szendvicset, mézes aprósüteményt és barack-, körtelevet.

A tavalyi esztendő méztermelési időszakában tapasztalt nagymértékű méhpusztulás felhívta a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére, valamint arra, ami a világ egyes részein már tény: a méhek eltűntek, és mivel ez a folyamat hazánkat is elérheti, ezért fokozottan kell óvnunk a méheket. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1994-ben nyilvánította április 30-át a Méhek Napjává. Az ebből az alkalomból szervezett sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: az Agrárminisztérium komolyan veszi a növénytermesztők tevékenységének fokozott ellenőrzését az idei szezonban. Ennek egyik kiemelt projektje, hogy a NÉBIH és az OMME között létrejött együttműködés alapján a hatóság szakemberei mintákat vesznek a gazdálkodók által kezelt szántóföldi növényekből, valamint idén először a gazdák permet-tartályából is. A miniszter a 2019-es évet a Beporzók évének nyilvánította, ennek érdekében a tárcavezető szerint számos intézkedést vezetnek be. Ilyen például az elektronikus permetezési napló létrehozása, a rovar-vonzotta növények vetőmagja neonikotinoidos csávázásának uniós erre vonatkozó tiltásának tudomásulvétele. Nagy erőkkel folynak a vizsgálatok a tavaly nyári méhelhullások kivizsgálása ügyében, ennek keretében több ezer gazdának kell kötelezően adatokat szolgáltatni. Bejelentette a miniszter a nyáron már igényelhető méhcsaládonkénti beporzási támogatást, melynek mértéke előreláthatólag egységesen 500 forint lesz. Megemlítette, hogy minden szinten támogatni kívánja a kormány a jelenleg nehéz helyzetben lévő méhészeket. A méhegészségügyi-felelős hálózat biztosabb és hatékonyabb jövője érdekében, folyamatban van a feladat kidelegálása az OMME felé. „A hazai mezőgazdaság minden szereplőjének tudnia kell, hogy a méhek nélkülözhetetlen szereplői a közös sikerünknek, de nem csak őket, hanem a méhészeket is támogatnunk kell!” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője beszédében rámutatott: a marketingcég legtöbbször különböző agrár- és élelmiszeripari cégek termékeit népszerűsíti kampányok, kül- és belföldi kiállítások segítségével. Ezúttal azonban nem a termék, hanem „előállítója”, a méh kerül a fókuszba. „A méhek védelme össztársadalmi érdek. Nem csak azért, hogy nélkülük nem édesítené életünket a méz, ami az egészséges táplálkozás egyre több ember által felismert egyik fontos eleme, hanem azért is, mert a méhek, mint megporzó rovarok földi ökoszisztémánk meghatározó fontosságú élőlényei” – emelte ki Ondré Péter. Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője hozzátette: „A méhek nélkül nem teremne sokunk kedvelt gyümölcse, például a málna, az eper, a dinnye, de nem sorakoznának nagymamánk spájzának polcain a cseresznye-, meggy-, barack-befőttek sem.”

Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterelnöki megbízottja kiemelte, hogy remek a kapcsolata a kormány kiemelt társadalmi ügyekért felelős szervének a szakmával, ami rendkívül fontos, hiszen annak ellenére, hogy az általa képviselt intézmény nem szakminisztérium, de ennek ellenére sok ügyben, ágazati problémák megoldásában tud segíteni. Továbbá a Kabinetiroda összekötő-kapocs a szakma, a hazai szakminisztérium és az Európai Parlament képviselőivel. Kiemelte: a méhészek remekül kihasználják e lehetőséget, az elért eredményekből látszik erős lobbi-tevékenységük. A kormány tisztában van a méhészeti ágazat jelentőségével és ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet az együttműködésbe, melynek kézzel fogható eredménye az aláírás előtti stratégiai együttműködési megállapodás, mely egy régebbi szerződés frissített, gyorsan változó világunkhoz igazított verziója.

Erdős Norbert Európai Parlamenti képviselő, a Méz-jelentés beterjesztője beszédében kitért arra: „Az Európában élő növényfajok 84 %-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától. A méhek közvetlenül 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét is előállítják. Az EU agrárpolitikája nem létezhet ezért a méhészeti ágazat támogatása nélkül. A tavaly márciusban megszavazott Méhészeti Jelentés/Mézjelentés az EU előtt álló feladatokat határozza meg, a méhek védelme és megőrzése, valamint a mézminőség biztosítása terén. Örömmel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság belevette ezeket a javaslatokat a jövő uniós agrárpolitikájáról szóló javaslatába. Sőt, a Parlament további előrelépést ért el a szövegen. Komoly magyar siker például, hogy az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a  jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot a Bizottság és a Parlament, de elértük a méhészeket segítő, támogatott intézkedések jelentős bővítését, az 50 % -os uniós társfinanszírozási arány 75 %-ra történő növelését, valamint az importmézek jobb ellenőrzését biztosító uniós fogalmak, mint a méz, méhviasz vagy méhpempő megalkotását. A mostani együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a méhészeti ágazat Magyarországon is a politika középpontjába kerüljön.”

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta: „Napjainkban a méh a jelképe a fenntartható mezőgazdaságnak. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes megporzást igényelnek”. Hangsúlyozta: „Hazánkban a méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon. A hazai gazdák árbevétele, a hazai lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.” Az OMME elnöke beszélt a sajtótájékoztató díszletéről is, elmagyarázta azok jelentőségét. Megkérte a sajtó képviselőit, hogy minden hír-csatornán keresztül terjesszék a hírt: „A mézelő méh a fenntartható mezőgazdaság jelképe, nélküle nincs fenntartható mezőgazdaság! Nem engedhető meg, hogy a szántóföldi növénytermesztés millió hektárja a beporzó rovarok mészárszékévé váljon!”

A sajtótájékoztató záróakkordjaként Nagy István agrárminiszter, Nyitra Zsolt miniszterelnöki megbízott és Bross Péter, az OMME elnöke stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, melynek értelmében kulcsfontosságú ágazatként tekintenek a méhészetre, valamint a Kormány anyagi forrással is segíti a méhészeket, ezzel elismerve a mézelő méhek megporzó munkáját.