A vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján – a gazdasági miniszterrel, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel
egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § (1) E rendelet elõírásait a vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet szerinti vásár, piac
és vásárcsarnok létesítése és üzemeltetése során kell alkalmazni. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik,
elõírásai betartásáról a vásár rendezõje, a piac, illetve a vásárcsarnok fenntartója gondoskodik.
(2) Vásár, piac, vásárcsarnok – a település általános rendezési tervének figyelembevételével – csak olyan helyen
létesíthetõ és mûködtethetõ, ahol az ott lévõ személyeket, élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat a környezetbõl
származó káros mértékû szennyezés nem veszélyezteti. Káros mértékû légszennyezés gyanúja esetén
levegõtisztasági vizsgálat eredménye alapján kell dönteni.
(3) A vásár, piac, illetve vásárcsarnok befogadóképességét az országos településrendezési és építési
követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) elõírása szerint, az
árusítóhelyek és a várható vásárlóközönség száma alapján kell megállapítania a vásár rendezõjének, illetve a piac
és a vásárcsarnok fenntartójának.
(4) A vásár, piac, vásárcsarnok létesítéséhez és nyilvántartásba vételéhez elõírt
a) közegészségügyi követelményeknek való megfelelést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a
továbbiakban: ÁNTSZ) városi, fõvárosi kerületi intézete (a továbbiakban: városi intézet),
b) az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelést az állat-egészségügyi
hatóság
szakhatóság hozzájárulásában állapítja meg.
A szakhatósági hozzájárulás iránti kérelemhez a melléklet szerinti adatokat és tervrajzokat kell csatolni.
2. § A vásár, piac területét por- és sármentesen, könnyen tisztán tartható módon kell kiképezni. A napi
élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni. A vásárcsarnok
padozatát szilárd, résmentes, tisztítható és fertõtleníthetõ, csúszásmentes burkolattal kell ellátni, és gondoskodni kell
a takarításkor keletkezõ szennyvíz elvezetésére alkalmas, az építési szakmai követelményeket kielégítõ
szennyvízelvezetõ rendszerrel való ellátásáról. A piac területét körül kell keríteni.
3. § (1) A vásár, piac, vásárcsarnok ivóvíz minõségû, megfelelõ mennyiségû vízellátásáról gondoskodni kell.
(2) Amennyiben a vásár, piac területén vízközmûvezeték van – az árusító személyek becsült számát alapul véve –
az OTÉK elõírásainak megfelelõ számú vízvételi helyet kell kialakítani, valamint kézmosási lehetõséget kell
biztosítani. Vízvezeték hiányában ivóvíz minõségû vizet szolgáltató kutat kell létesíteni. A kút környezetét,
nyomásfokozó berendezését a közegészségügyi elõírásnak megfelelõen kell karbantartani, az elcsurgó víz, valamint
a csapadékvíz elvezetésérõl közcsatorna hiányában is gondoskodni kell.
(3) Vásárcsarnokban – az árusító személyek becsült számát alapul véve – az országos építési követelményeknek
megfelelõ számú, vízvezetékrõl biztosított vízvételi helyrõl és kézmosási lehetõségrõl kell gondoskodni.
4. § (1) Takarítás céljára a terület legtávolabbi részeinek elérésére is alkalmas elrendezésben vízvételi helyeket
kell kialakítani. A takarítás céljára szolgáló vízvételi helyekre légbeszívó szelepes, tömlõvéges csatlakozót kell
felszerelni.
(2) A vásár, piac területén – ha attól 50 méter távolságon belül kellõ számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre –
az OTÉK elõírásának megfelelõ számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésû WC-t és vizeldét kell
létesíteni. A rendelet hatálybalépésekor engedéllyel mûködõ nem vízöblítéses WC-nek az élelmiszerek árusítására
szolgáló helyektõl és a kutaktól legalább 15 m távolságra kell lennie. Csomagolatlan állati eredetû élelmiszer
forgalmazása ott engedélyezhetõ, ahol az árusok részére megfelelõ külön WC áll rendelkezésre.
(3) Vásárcsarnokban külön az árusok és vásárlók részére nemek szerint elkülönített WC-t kell létesíteni, melyet
elõtérrel, szellõzõvel, továbbá az elõtérben kézmosóval kell ellátni.
5. § (1) Közmûvesített területen a keletkezõ szennyvizet közcsatornába kell elvezetni. Közcsatorna hiányában a
keletkezõ szennyvíz elhelyezésére az OTÉK elõírása szerinti zárt szennyvíztárolót kell létesíteni.
(2) Az elegendõ és ivóvíz minõségû víz biztosítása, szennyvíz, csapadékvíz elvezetése a vásár rendezõjének,
illetve a piac, vásárcsarnok fenntartójának kötelessége.
6. § (1) Vásáron, piacon, vásárcsarnokban a szemét és hulladék gyûjtésére, tárolására a közegészségügyi, állategészségügyi
és hulladékgazdálkodási szabályoknak megfelelõ számú, mosható, fertõtleníthetõ, jól záró fedéllel
ellátott hulladékgyûjtõ edényzetet kell beállítani.
(2) A hulladéktárolók helyben történõ tisztítása és fertõtlenítése érdekében tisztító, fertõtlenítõ területet kell
kijelölni vízvételi és szennyvízelvezetési lehetõséggel. A szennyvízelvezetésnél homokfogó beépítése szükséges.
(3) Az illemhelyek, WC-k és hulladéktárolók mûködõképességének, tisztán tartásának, fertõtlenítésének
biztosítása a vásár rendezõjének, a piac, vásárcsarnok fenntartójának a feladata.
7. § (1) Az árusok jármûveinek elhelyezésére szolgáló gépkocsi-parkolóhelyeket a vásár, piac, vásárcsarnok
területén kívül kell kialakítani.
(2) Ha a vásáron, piacon jármûrõl, mozgóboltból történõ árusítást engedélyeznek, úgy erre a célra külön területet
kell kijelölni.
(3) Az állatok itatására vízvételi helyet kell biztosítani.
8. § (1) Vásáron, piacon az alkalmilag árusító mozgóbolt és mozgóárus részére ivóvízvételi, szennyvízelvezetési
és a 6. § (1) bekezdésének megfelelõ hulladékelhelyezési lehetõséget kell biztosítani.
(2) A mozgóbolt és -árus tevékenységét az engedélyében meghatározott módon végezheti. Ennek
ellenõrizhetõsége érdekében az árusításra vonatkozó engedélyét és a közegészségügyi, valamint állat-egészségügyi
hatóság hozzájárulását a helyszínen kell tartani.
9. § (1) Vásáron, piacon, vásárcsarnokban élelmiszer-nyersanyagok, élõ állatok és egyéb árucikkek árusítására
külön-külön területet kell kijelölni, hogy a különbözõ természetû áruk káros egymásra hatását elkerüljék. Külön helyet
kell biztosítani a
– tej, tejtermék,
– aszalt gyümölcs, méz (lépes méz),
– sertéshúsból elõállított füstölt hús, étkezési szalonna, olvasztott étkezési zsír,
– vásárcsarnokban a tõkehús,
– vágott baromfi, tojás,
– hal,
– zöldség, gyümölcs, gomba,
– kimért savanyúság és
– élõ állat
árusítására.
Nyílt piaci árusításban tõkehús nem forgalmazható.
(2) Az élelmiszerek elhelyezésére árusítóasztalokat kell felállítani. Az asztalok fedõlapjának résmentesnek vagy
széles résûnek, sima felületûnek, könnyen tisztíthatónak, moshatónak, fertõtleníthetõnek kell lenni. Az
árusítóasztalokat védõtetõvel kell ellátni, és a csomagolatlan élelmiszereket – tejet, tejterméket, sertéshúsból
elõállított füstölt húst és étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt, mézet (lépes mézet), kimért savanyúságot – az
árusítás idõtartama alatt védetten kell tárolni és elhelyezni. Az állati eredetû élelmiszerárusító-helyeket
konzolüveggel kell felszerelni.
(3) Vásáron, piacon és vásárcsarnokban csak olyan helyiségekben szabad élelmiszert tárolni és árusítani,
amelynek kialakítása, berendezése és felszerelése megfelel a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi
elõírásoknak, rendeltetés szerinti használatuk biztosítja a forgalomba kerülõ élelmiszerek jó
minõségének és tisztaságának megõrzését, valamint szükség szerinti hûtését.
(4) Alkalmi vásáron csak olyan élelmiszerek forgalmazhatók, amelyek árusításához az élelmiszer jellege által
megkívánt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi elõírások betartása biztosítható.
10. § (1) A tárolás, raktározás alatt az élelmiszert védeni kell a szennyezõdéstõl, romlástól.
(2) Olyan élelmiszereket, amelyek szag, íz vagy tisztaság szempontjából egymásra káros hatással lehetnek,
ugyanabban a helyiségben nem szabad tárolni, vagy zárt tárolóedényben kell elhelyezni.
(3) Az egyes árucsoportba tartozó termékeket egymástól elkülönítetten szakosítva úgy kell a raktárban elhelyezni,
hogy a tárolt termékek megközelíthetõk, ellenõrizhetõk és könnyen kitárolhatók legyenek. A közlekedési útvonalakat
szabadon és tisztán kell tartani.
(4) A raktárhelyiség szellõztetésérõl, megvilágításáról, szükség esetén légkondicionálásáról gondoskodni kell.
11. § (1) A nyers füstölt árut hûvös, jól szellõzõ helyen felakasztva kell tárolni.
(2) Élelmiszer nem helyezhetõ közvetlenül fal mellé és a padozatra.
(3) Bûzös vagy mérgezõ anyagot tilos élelmiszerrel közös raktárban tárolni.
12. § Az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok megtelepedése ellen a fenntartónak,
üzemeltetõnek rendszeresen védekeznie kell. Legalább évente két alkalommal kötelezõ a szakemberrel
elvégeztetett megelõzõ jellegû irtás akkor is, ha rovar, rágcsáló jelenlétét nem észlelik.
13. § (1) Az élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot az árusítás egész idõtartama alatt a szennyezõdéstõl védve kell
tartani. Élelmiszert tiszta asztalról, állványról, edénybõl szabad árusítani. Gyümölcs és zöldségféle tiszta ládából,
kosárból, alátéttel ellátott zsákból vagy kocsiból árusítható.
(2) A vásáron, piacon üzletet mûködtetõ kereskedõ az üzlet homlokzatával érintkezõ vásári, piaci területen
élelmiszert csak elõzetes közegészségügyi – állati eredetû élelmiszert állat-egészségügyi – szakhatósági
hozzájárulással, a hozzájárulásban meghatározottak szerint árusíthat.
14. § (1) Piacon, vásáron élelmiszer készítésére és árusítására szolgáló árusítóhely energiaellátására
robbanómotoros áramfejlesztõ nem használható.
(2) Élelmiszer árusítása során csak olyan, az élelmiszerrel közvetlenül érintkezõ berendezést, eszközt, gépet,
tárolóedényt szabad használni, amely nem tartalmaz az egészségre káros mértékben kioldódó anyagot, vagy nem
rontja az élelmiszer minõségét, érzékszervi tulajdonságait és jól tisztán tartható, fertõtleníthetõ.
(3) A berendezést, eszközt, gépet, tárolóedényt használat elõtt élelmezés-egészségügyi szempontból minõsíttetni
kell. A minõsítést az Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete
(OÉTI) végzi.
15. § (1) Forgalomba hozni csak olyan nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad, amelynek növényvédõszeres
kezelésére elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási ideje letelt, és a határértéket meghaladó növényvédõszermaradékot
nem tartalmaz. Az erre vonatkozó külön jogszabályban elõírt nyilvántartást (permetezési naplót) az
ellenõrzõ hatóság kérésére be kell mutatni. Nyers zöldség, gyümölcs felvásárlásakor a termelõ írásos nyilatkozatát
kell beszerezni, amelyben igazolja, hogy az elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási idõket betartotta. Az írásos
nyilatkozatot az árusítás helyén kell tartani.
(2) Olyan piacon és vásáron, ahol közüzemi vezetékes ivóvíz és csatornázás nincs, az alábbi élelmiszerek
árusíthatók:
a) nyers gyümölcs és zöldségféle,
b) zárt csomagolású, nem romlékony élelmiszer, valamint
c) palackos, dobozos ital.
16. § (1) Az árusítóhelyen az élelmiszereket és egyéb árukat szakosítva kell tartani úgy, hogy egymásra káros
hatást ne gyakorolhassanak. A szakosított tárolást a hûtõ és mélyhûtõ berendezésekben is biztosítani kell.
(2) Tilos a hûtendõ élelmiszert és élelmiszer-nyersanyagot az árusító pulton, továbbá nyitott kirakatban elhelyezni.
17. § A vásáron, piacon, vásárcsarnokban mûködõ kereskedelmi és vendéglátó üzletekben az élelmiszerforgalomra,
illetve az étkeztetésre vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi elõírásokat
is be kell tartani.
18. § (1) A mezõgazdasági kistermelõ
– saját termelésû tejet és tejterméket csak nyers állapotban és az Állategészségügyi Szabályzat szerinti hatósági
állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba,
– csak olyan saját tenyésztésû bontatlan vágott baromfit árusíthat, amelyet hatósági állatorvos fogyasztásra
alkalmasnak minõsített, és bélyegzõjével megjelölt,
– baromfihúst daraboltan nem árusíthat,
– kizárólag sertéshúsból elõállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt abban az esetben
árusíthat, ha a készítmény húsvizsgálaton átesett állatból származik, és ezt a lakhelye szerint illetékes állatorvosi
igazolással tanúsítja.
(2) A hatósági állatorvosi igazolás beszerzése, a vágott baromfi hatósági állatorvosi vizsgálatra történõ
bemutatása a mezõgazdasági kistermelõ kötelessége.
19. § (1) Tejet, tejterméket kimérve forgalomba hozni csak kifogástalanul tiszta edényben, szállítótartályban
szabad. Tejeskannák és tejszállító edények fedelének tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot
szabad használni. Árusítás közben a szennyezõdéstõl való védelem céljából a mérés, árusítás szünetelése alatt a
tejet, tejtermékeket fedve, takarva kell tartani, óvni kell a napsütéstõl, illetve felmelegedéstõl.
(2) Tejbe, tejtermékbe, továbbá közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert tartalmazó edénybe kézzel belenyúlni
tilos. A kimérés, adagolás csak tiszta mérõedénnyel, eszközzel történhet. Tilos a vásárló edényébe kimért árut az
árusító tartályába visszaönteni.
(3) Nyers tej árusítása esetén a fogyasztást megelõzõ hõkezelés szükségességére “Nyers tej, fogyasztás elõtt fel
kell forralni!” felirattal kell felhívni a vevõ figyelmét.
20. § (1) Kacsa- és libatojás árusítása esetén jól olvasható “A tojás legalább 10 perces fõzés után, vagy alaposan
átsütve fogyasztható!” szövegû feliratot kell elhelyezni.
(2) Piacon, vásárcsarnokban a gyûjtött, szedett gombát csak az erre kijelölt helyen és más áruktól elkülönítve
szabad árusítani.
(3) Szárított gomba piacon, vásárcsarnokban csak az elõállító által lezárt, elõírásoknak megfelelõen jelölt
csomagolásában árusítható.
(4) A piacon, vásárcsarnokban mûködõ gombavizsgáló szakellenõr szakképesítési követelményét külön
jogszabály határozza meg.
(5) A gombavizsgáló szakellenõr részére a piacon, vásárcsarnokban a gombaárusításra kijelölt árusítóhelyek
mellett a vizsgálathoz megfelelõ méretû, természetes és mesterséges megvilágítású gombavizsgáló helyiséget kell
létesíteni. A helyiséget a gombavizsgálat elvégzésére legalább 1 mx0,80 m méretû, mosható, sima, résmentes
felületû asztallal és az elkobzott gomba elhelyezésére szolgáló megfelelõ méretû, biztonságosan zárható
hulladékgyûjtõvel kell felszerelni.
(6) Az elkobzott gomba felhasználást kizáró és környezetkímélõ módon történõ megsemmisítésének feltételeit a
piac, vásárcsarnok fenntartója köteles biztosítani.
(7) Gomba árusításánál a külön jogszabály elõírásait is figyelembe kell venni.
21. § (1) Élelmiszer-árusítással a mezõgazdasági kistermelõk kivételével csak olyan személy foglalkozhat, akit a
külön jogszabályban a munkakörére elõírt személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton alkalmasnak nyilvánítottak.
(2) Az élelmiszer-árusítással foglalkozó személy az áru tisztaságának megóvása érdekében köteles személyi
tisztaságára, az üzlethelyiség, az árusítóhely tisztán tartására folyamatosan gondot fordítani. A munka megkezdése
elõtt és minden olyan esetben, amikor a kéz szennyezõdhet, a kereskedõ, az árusító köteles a kezét tisztára mosni.
(3) Az élelmiszer-árusítással foglalkozó személy köteles munka közben a munkakörére elõírt, világos színû, tiszta
védõruhát és hajvédõt viselni. A védõruhát csak munka közben szabad hordani.
(4) Mezõgazdasági kistermelõ részére – a tejet, tejterméket, vágott baromfit árusító kivételével – a védõruha
használata nem kötelezõ.
22. § (1) A kereskedõ az új dolgozót köteles munkába lépés elõtt kioktatni a munkakörére vonatkozó alapvetõ
élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi és tûzvédelmi elõírásokra, gondoskodnia kell továbbá arról, hogy az
élelmiszer-forgalmazásban részt vevõ – szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ – vezetõ kereskedõ és minden
dolgozó a munkába lépést követõ 2 hónapon belül közegészségügyi, minõségbiztosítási és környezetvédelmi
minimum vizsgát tegyen, és 5 évente ilyen irányú továbbképzésen vegyen részt. A minimum vizsgára és az 5
évenkénti továbbképzésre az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló
külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kereskedõ és minden dolgozója köteles az üzemeltetésre vonatkozó elõírásokat betartani, továbbá az
üzemeltetést befolyásoló, károsító körülményt elhárítani, illetõleg a dolgozó arra a vezetõ figyelmét felhívni.
23. § A vásár, piac, vásárcsarnok területét a nyitva tartás idõtartama alatt folyamatosan tisztán kell tartani, zárás
után általános takarítást kell végezni.
24. § (1) A vásár rendezõje, a piac, vásárcsarnok fenntartója köteles az e rendeletben foglalt elõírások
megtartását rendszeresen ellenõrizni, illetve ellenõriztetni és hiányosság esetén saját hatáskörében vagy szükség
esetén a hatóságok bevonásával intézkedni a hiányosságok felszámolására. Köteles továbbá a hatóságok
rendelkezésének megfelelõen eljárni, és a hatósági ellenõrzésben közremûködni.
(2) Ha a vásár rendezõje, a piac, a vásárcsarnok fenntartója vagy az élelmiszer-árusító tudomást szerez az ott
forgalomba hozott élelmiszertõl, italtól eredõ megbetegedésrõl vagy annak gyanújáról, köteles az ÁNTSZ illetékes
városi intézetét haladéktalanul értesíteni, és az árusítás megszüntetésérõl, valamint az árukészlet megõrzésérõl
gondoskodni.
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a piaci és
utcai élelmiszer-árusítás közegészségügyi szabályainak megállapítása tárgyában kiadott 2/1952. (II. 16.) EüM
rendelet, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetérõl és mûködésérõl szóló 7/1991.
(IV. 26.) NM rendelet 10. §-ának negyedik francia bekezdése.
(2) A rendelet hatálybalépésekor nyilvántartásba vett vásár, piac és vásárcsarnok üzemeltetõje, fenntartója a 2-5.
§-ban foglalt elõírásoknak 2000. december 31-ig köteles eleget tenni.

Melléklet az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelethez
Vásár rendezésének, piac, vásárcsarnok létesítésének közegészségügyi szakhatósági elbírálásához
szükséges dokumentáció követelményei
1. A létesítés helye a terület azonosíthatósági adataival.
2. A vásár, illetve piac típusának meghatározása a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet melléklete szerint.
3. A forgalmazásra tervezett árucsoportok és élelmiszerfajták jegyzéke.
4. Méretarányos helyszínrajz az árusítóhelyek és üzletek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra
kiképzett területrészek tervezett rendeltetés szerinti meghatározásával, a vevõforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési
útvonalak kijelölésével.
5. A vásár, illetve piac víz- és energiaellátási terve a vízvételi- és energiacsatlakozási helyekre kiterjedõ
részletességgel, közmûnyilatkozatokkal (víz-, elektromos, gáz-, távhõszolgáltatás).
6. A vásár, illetve piac területén keletkezõ szennyvíz- és csapadékvízlevezetõ helyeinek, elvezetésének, továbbá
közcsatorna hiányában közmûpótló berendezés elhelyezésének terve az illetékes közmû- és hatósági
nyilatkozatokkal.
7. A por- és sármentesség érdekében tervezett terület kiképzési megoldás ismertetése.
8. A keletkezõ szemét és hulladék gyûjtésére, elhelyezésére, az elkobzott élelmiszer kezelésére, elhelyezésére,
elszállításának módjára, gyakoriságára, továbbá a vásár, illetve piac takarítására-fertõtlenítésére vonatkozó, a vásár
rendezõje, illetve a piac fenntartója által meghatározott rendtartási elõírás.