Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta azt a döntést, amely az EU méh populációjának két idegen eredetű parazita elleni védelmére irányul.
A kis méhkas bogár Aethina Tumida és az élősködő Tropilaelaps atka kártétele nem ismert Európában, azonban ha harmadik országokból behozzák, jelentős mértékben veszélyeztethetik a méhek egészségét, a méhészeti ágazatot és a méztermelést.
Az élősködők Unióba történő behurcolásának elkerülése érdekében a most elfogadott intézkedések korlátozni fogják a mézelő méhek és poszméhek importját, illetőleg a behozott állományok esetében kötelező lesz az EU-ba történő belépéskor a parazita jelenlétre vonatkozó ellenőrzés.
„Ez a két élősködő pusztító hatást képes mérni a méhek egészségére, a méhészeti ágazatra, valamint a harmadik országokban történő méztermelésre”, mondta David Byrne, az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főbiztosa. „Az EU-nak egyszerű import regulációt kell bevezetnie annak érdekében, hogy ezek a paraziták ne válhassanak jegyet Európába”.
Milyen károkat okoznak az élősködők?
A kis méhkas bogár a fertőzött kolóniákban rendkívül gyorsan szaporodik, elpusztítva a sejteket, a lépet, és végül – ha nem történik beavatkozás – az egész méhcsaládot. A Tropilaelaps atka szintén jelentős veszteséget és elhullást tud okozni a méhkolóniákban. Az atkák miatt a méhek láb és szárny alakelváltozása is bekövetkezhet. A károsítók a megporzás folyamatát is megzavarhatják, amely a méhészeten kívül az Unió fenntartható mező- és környezetgazdaságának egészét is fenyegeti.
Milyen intézkedések történtek eddig?
2003 júliusában a Bizottság a felismerendő károkozók listájára helyezte az EU-ban a két parazitát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a méhtartókban gyanú merül fel, hogy esetleg a méhcsaládjukat ilyen élősködő támadta meg, kötelesek jelenti a nemzeti hatóságnak. Folyamatosan zajlik az EU tenyészanyag állományának és a méhészeti ágazat fejlesztésének érdekében a méhek ellenőrzött importja, ugyanakkor nagy tételekben juthatnak be az EU-ba olyan állományok, amelyek alapos parazitológiai vizsgálata nagy nehézségeket támasztana. A fenti élősködők által okozott kártétel kockázatának nagysága miatt további intézkedéseket tartanak szükségesnek. Ennek okán az Unióban való elterjedés megakadályozása érdekében javasolta a Bizottság a harmadik országokból származó mézelő méhek és poszméhek importjának korlátozását, valamint behozatal szigorúbb parazitológiai ellenőrzését. A Bizottság javaslatával a 2003. november 4-5-i ülésen az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban való képviseletükön keresztül a Tagállamok is egyetértettek.
Milyen változások várhatók?
Az új döntés hatására a méhek egy tételben való importja le lesz korlátozva egy anyára és húsz kísérőméhre. Az import csak olyan országokból lesz lehetséges, amelyek eleget tesznek az EU-ba való bevitelre vonatkozó, Unió által meghatározott állategészségügyi normáknak, valamint ahol a kis méhkasbogár és a Tropilelaps atka a megfigyelt betegségek közé tartozik. Amikor a szállítmány beérkezik az Unióba, a ketrec, a kísérők, minden egyéb harmadik országból származó, az anyát kísérő anyag laboratóriumban történő vizsgálata szükséges, ahol a fenti két parazita, valamint azok tojásainak, lárváinak ellenőrzése megtörténik. A poszméhek legfeljebb 200 kifejlett egyedet számláló családjainak importja továbbra is engedélyezett, amennyiben azok tenyésztése és nevelése ellenőrzött környezeti feltételek mellett történt.
A következő lépések
A Döntés a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követő 10-ik napon válik hatályossá. Ekkortól minden Tagállamnak azonnal alkalmaznia kell. Külön javaslat tárgya a 1774/2002-es Tanácsi Rendelet módosítása, amely alapján szintén fokozható az Unió védelme a két parazitával szemben, valamint további követelmények is megfogalmazhatóak lennének egy egészségügyi igazolási rendszer létrehozása érdekében, amely mellett volna lehetséges a méhészeti ágazatban a különféle termékeket felhasználni.
