2016. augusztus 31-én véget ért a Magyar Méhészeti Nemzeti program 2015./2016. végrehajtási éve. Ez volt az utolsó abból a három éves ciklusból, amelyet a 118/2013. VM (XII. 16.) rendelet szabályozott. Az alkalmazott kutatás keretében, az előző végrehajtási évben elindított, hat téma folytatódott tovább a Földművelésügyi Minisztérium engedélyével. Az alábbiakban felsorolt témacímek mellett zárójelben találhatóak azok a kutató szervezetek/intézmények, amelyekkel az OMME szerződést kötött a feladatok végrehajtására.
Illatanyagok szerepének vizsgálata a háziméh-atka kapcsolatban és felhasználásuk lehetőségei a kaptárok atkamentesítésében (Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, MTA ATK NÖVI)
A projekt három fő részből tevődik össze. Az egyik fő kutatási irányvonalat azoknak a természetes illatanyagoknak a felkutatása jelenti, amelyek a Varroa atkákat a fiasítás felkeresésében vezérlik. A program keretében kialakításra kerültek a méhcsaládokat befogadó mintavételező állomás, a mintavételezés berendezései és a mintavételi módszerek kidolgozása. A szezon folyamán életképes, erős családoknál több helyről és időpontban történt mintavételezés. A kutató intézet munkatársai megkezdték az illatanyagok kromatográfiás vizsgálatát, szétválasztását. Az aktív komponensek kiszűréséhez szükséges az egyedülálló bioszenzoros gázkromatográf és a vizsgálati módszer további beállítása élő Varroa atka felhasználásával, amelyhez több elő-kísérletet végeztek.
A másik fő kutatási irány olyan, a szakirodalomból már ismert, szintetikus illatanyagok vizsgálata, amelyekről eddig még nem lett kimutatva, hogy hatással lennének a Varroa atkára, de a kutatók feltételezése szerint érdemes lenne kipróbálni. A kísérletek érdemi szakasza illetve az eredmények kiértékelése a végrehajtási év zárása utánra került. (Az OMME döntése alapján a vizsgálatok tovább folytatódhatnak a 2016/2017-es végrehajtási évben is.)
A harmadik fő kutatási irány hazai kaptársöpredék mintákból egyéb atka-fajok keresése. A kutatók az eddigi vizsgálatok során felfedeztek egy a hazánkban eddig ismeretlen pollenevő atkafajt (lásd 2015 Méhészújság), két készletatka fajt, (ezek a kaptárakban összegyűlő holt szerves anyagok eltávolításában játszanak szerepet), valamint több ragadozó atkafajt, amelyek szerepet játszhatnak egy vegyszer nélküli biológiai védekezésben.
A méhészeti kutatásokhoz szükséges törzsállomány fenntartása, fejlesztése. Méhcsaládok szükség szerinti pótlása, eszközállomány bővítése (Haszonállat-génmegőrzési Központ Méhészeti intézet, HáGK Méhészeti Intézet)
Ebben a végrehajtási évben a méhcsaládok kezeléséhez szükséges kisebb eszközök, fogyó eszközök, anyagok beszerzésére került sor. A kapott jelentések alapján a tél és tavasz folyamán, a beavatkozások ellenére, további méhcsalád veszteségek következtek be, így az állomány több mint kilencven százaléka nem telelt ki. A Méhészeti Intézet megtette a szükséges intézkedéseket és megkezdte a méhállomány felszaporítását, visszaállítását.
Jellemző mézprofilok meghatározása (HáGK Méhészeti Intézet)
A HáGK Méhészeti Intézete, Rőzséné Dr. Büki Etelkával együttműködve, három megyéből származó termelői akácméz jelzésű mintákat vizsgáltak meg a 2014-2015. termelési évekből. Érzékszervi, fizikai-kémiai és melisszopalinológiai vizsgálatok segítségével határozták meg a jellemző akácmézprofilokat.
Napraforgó hibridek nektártermelésének vizsgálata (HáGK Méhészeti Intézet)
A kutatási téma célja a korábbi évekhez hasonlóan napraforgó hibridek nektártermelésének vizsgálata a napraforgók mézeléséről történő információszerzés céljából. Ebben az évben Domony-Kartal-Nagykökényes-Kerekharaszt-30-as főút melletti terület-Hévízgyörk térségében vizsgálták a következő Napraforgó hibrideket: SY ARIZONA (K5); SY ARIZONA (K7); SY ARIZONA (K13); SY ARIZONA (K14); HYSUN 202 CL; TALENTO; SY NEOSTAR CLP (A); SY NEOSTAR CLP; PARAISO 100 CL Plus; LUCIA CL PLUS; SY BACARDI CLP; SY NEOSTAR CLP.
Méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, NAIK)
A kutatóknak sikerült optimalizálni a méhből és mézből történő örökítő-anyag (DNS) izolálást. A különböző fajta és vegyes mézekből minden esetben sikerült megfelelő tisztaságú és mennyiségű örökítő-anyagot kivonni. Több próbát terveztek és vizsgáltak meg különböző méhfajtákon és különböző eredetű mézeken.
Genetikai markerek segítségével elkülönítették a méh fajtákat, fajokat, illetve az eredményeket összevetették külső jegyek szerinti bírálatokkal is.
A kutatók sikeresen adaptáltak higiénikus viselkedéshez kapcsolt genetikai markereket, amelyeket jó eredménnyel teszteltek különböző méh DNS mintákon. Ezek az eredmények lehetővé tehetik egy nagyobb hazai szűrővizsgálat elvégzését és a jó vérvonalak gyorsabb szelekcióját.
Méhviaszban található vegyszermaradék analitikája továbbá a meghatározott szermaradványok mértékének csökkentése, teljes kivonása a viaszból (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK KKK)
Míg a korábbi évben egy oldószeres extrakciós eljárás kísérletes megvalósítására került sor, addig ebben az évben egy nagyobb hatékonyságú szilárd fázisú kivonást alkalmaztak a kutatók. Ahogy az eredményeikből kiderül, ennek hatékonysága a hőmérséklet növelésével emelkedett, így elképzelhető, hogy a módszer beilleszthető a viasz fertőtlenítési célú hőkezelésének menetébe. A laboratóriumi szinten kidolgozott technológiával 97% feletti mértékben csökkentették a szermaradékok és bomlástermékeik mértékét. 10% viaszveszteség mellett.
A kutatási beszámolók az alábbiakban olvashatók:
Illatanyagok szerepének vizsgálata
A méhészeti kutatásokhoz szükséges törzsállomány fenntartása, fejlesztése
Atkaölő szerekkel szennyezett méhviasz tisztítása I.
Atkaölő szerekkel szennyezett méhviasz tisztítása II.
Atkaölő szerekkel szennyezett méhviasz tisztítása III.
Atkaölő szerekkel szennyezett méhviasz tisztítása IV.
Jellemző mézprofilok meghatározása I.
Jellemző mézprofilok meghatározása II.
Jellemző mézprofilok meghatározása III.
Jellemző mézprofilok meghatározása IV.
Genomikai és genetikai vizsgálatok I.
Genomikai és genetikai vizsgálatok II.
