Az APIMONDIA Méhegészségügyi szekciója a kongresszus mind a négy napján ülésezett, ami jól mutatja a méhegészségügy kiemelt fontosságát ágazatunkban.

A csaknem negyven előadás többsége az alábbi témákban hangzott el:

• CCD (méhcsaládok összeomlása),
• nyúlós költésrothadás,
• kis kaptárbogár
• szermaradvány kérdések,
• méh és biodiverzitás

A szimpóziumok általában fél naposak voltak, és egy-egy témát összefüggéseiben vizsgáltak.

Fenti témakörökön belül ismertetett előadások, prezentációk, valamint poszterek kivonatai angol nyelven megtekinthetők awww.apimondia2007.com oldalon.

Kiemelkedő volt a CCD-vel foglalkozó szimpózium, amelyen sok száz érdeklődő és a téma meghatározó kutatói vettek részt. Ezen a szimpóziumon, mely körülbelül öt órán tartott, találkozhattak a méhészeti ágazat képviselői és a kutatók, ütköztethették véleményeiket, kérdéseket tehettek fel, megbeszélhették eredményeiket. Több indulatos hozzászólás is elhangzott. A problémáról, annak részleteiről és jelentőségéről még csak érintőlegesen is több oldalt lehetne írni, (korábban a Méhészet című szaklapban Dr. Békési L. tollából jelent meg magyar nyelvű cikk is). Itt röviden csak annyit említenék, hogy kiterjedt kutatások folynak a témában, amelyeknek az eredményei sajnos még a gyakorlat számára nehezen hasznosíthatók. Nem lehet csak varroosissal vagy nosemosissal okolni a veszteségeket. Lényegében egy polifaktoriális (többtényezős) betegségről van szó, amely különböző együttes tényezők hatása eredőjeképpen tud érvényre jutni. Ezek főbb vonalakban a következők: peszticid (növényvédő szer) terhelés (exogén és endogén), stressz bármilyen okból, takarmányozási problémák, virágpor hiánya, nosemosis, vírusos betegségek gombás betegségek, varroa, a méhész technológiai hibái.
Volt szerencsém beszélgetni a kutatás egyik amerikai vezetőjével is a betegség lehetséges immunológiai vonatkozásairól. Ami lényeges újdonság és amit a Science című lap is közölt: a betegség oktanát amerikai kutatók összefüggésbe hozták az APV izraeli változatával! Ez a vírus a heveny méhbénulás vírusának izraelben izolált változata.

Részt vehettem továbbá egy, a kis kaptárbogárral foglalkozó előadássorozaton is, amely részletesen ismertette a betegség ausztráliai előfordulását annak kártételeit, és a lehetséges védekezési módokat.  A védekezési eljárásokról részletesen (vegyszerek, megelőző védekezési, technológiai beavatkozások, csapdák alkalmazása) a Méhészet szaklapban olvashatnak. Igaz, a betegség majdani elterjedését a téma egyik fő szakértője dr. Peter Neumann elsősorban a mediterrán európai régióban valószínűsítette, de ugyebár nyakunkon a globális felmelegedés annak minden következményével együtt.
Egyik előadáson olasz kutatók a nyúlós költésrothadás elleni speciális megelőző védekezési módszerről (probiotikum felhasználásával) foglalkoztak, és eredményes kísérletekről számoltak be.

A nosemosis és bizonyos takarmányozási összetevők (zsírok, aminosavak) hatásainak vizsgálatával foglalkozó előadásában ausztrál kutató számolt be eredményeiről, amely különböző adalékanyagoknak, elsősorban halolaj összetevőknek méhtakarmányba keverésével átmenetileg lecsökkentette a nosema spórák számát.

Érdekes volt és sok újdonságot tartalmazott a Tropilaelaps atka károsító hatásairól szóló előadás is, amely részletesen ismertette a betegség előfordulását és jelentőségét, valamint a kórokozó genetikai származását, rokonsági viszonyait.

Az apiterápiával foglalkozó posztereket átnézve újdonságot jelentett számomra kínai kutatók által standardizált méhméreg készítmény állatgyógyászati felhasználásáról szóló közlemények (SLE és méhméreg, mastitis esetén méhméreg i. v. alkalmazása).