Az elmúlt költségvetési időszakban elvégzett munkánk segítségével újabb adatokat találtunk arra, hogy, hogy a hazai méhészetekben tapasztalt pusztulások kivédéséhez alapvetően a megnövekedett méhsűrűség és az ezzel összefüggésben lévő méhegészségügyi kérdések állnak. A 2013-2014. telén tapasztalt méhveszteségeket viszont az említetteken túl a betárolt élelem rossz minősége és bizonyos esetekben a kaptárakban alkalmazott gyógyszerek nem várt mellékhatásai is okozhatták.
A magas méhsűrűségi adatok mellett idén, az atkák létszámának exponenciális növekedésével megnőtt a jelentősége az egységes védekezési gyakorlatnak. Ezeknek a védelmi megoldásoknak segítségével őszre egyes területeken sikerült elérni, hogy a hazai méhállományok egy részében csökkenjen az atkák létszáma, más területeken viszont az atkák korai elszaporodásának következtében meglepetésszerű legyengülések, sok esetben családpusztulások következtek be már 2014 augusztusában és szeptemberében. A kudarcok okainak tisztázása érdekében vizsgáltuk és továbbra is vizsgálni fogjuk az alkalmazott védelmi technológiát, valamint a felhasznált készítmények minőségét is.
Az elvégzett kémiai analitikai vizsgálatok ismételten rámutattak arra, hogy egyes esetekben mekkora jelentősége lehet a viasz importtal hazánkba bekerülő műlépek szennyezettségének, amit csak fokoznak az évek során felhasznált atkaölő szerek és a növényvédelmi tevékenység által használt vegyületek kaptárakba történő bejutása.
Az idén is folytattuk a hatósággal és a növényvédelmi szakemberekkel közösen elvégzett mintavételezési kampányunkat. A hosszú évek alatt elvégzett munkánk eredményeként elmondható, hogy bizonyos kultúrákban (ld. repce), előrelépés tapasztalható a növényvédelmi fegyelem kérdésében. Sajnos a gyümölcs kultúrákban ugyanezt a kedvező tendenciát nem látjuk, de az már körvonalazódik, hogy a kitűzött cél érdekében mely földrajzi területekre koncentráljuk a további mintavételeket.
Befejeztük egyes 2013. évben megkezdett mérgezési esetek végső értékékelését, minek következtében elmondható, hogy pl. az Egyházaskozár térségében tapasztalt súlyos legyengülés mögött több hatóanyagnak (köztük a csávázószerként alkalmazott neonikotinoidoknak, valamint az április második felében kijuttatott egyéb permetszereknek) együttes hatását lehetett tapasztalni. A neonikotinoidoknak a növények virágzataiban történő megjelenése viszont függ a növények fejlődési gyorsaságától, a csapadékviszonyok alakulásától.
Az idei esztendő negatív szenzációjának számít az a mérgezés sorozat, amelynek kapcsán egy, a méhekre nem jelölésköteles hatóanyagnak a méhekre kifejezetten kockázatos másik hatóanyaggal való szennyeződése történt meg. Az eset kapcsán károsodott több, mint ötven méhészet ügyének felkarolásával Egyesületünk igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottak számára.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által a méhegészségügyi, környezetterhelési monitoring vizsgálatok terén 2013-14 költségvetési évben elvégzett munkájának eredményei alapján el kell mondani, hogy a hazai méhsűrűségi adatok ismeretében mindent el kell követni annak érdekében, hogy a méhészetekben tapasztalt kórtani helyzet javuljon, ugyanis ez a záloga annak, hogy az ágazat meg tudjon felelni az elkövetkezendő években jelentkező újabb kihívásoknak.

A tanulmány teljes szövege letölthető innen