Megjelent a Környezetterhelési monitoring vizsgálat soron következő kiadványa.

A tanulmány a 118/2013. (XII. 16.) VM-rendelet 19. §-a, a „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg. Az összefoglalót az OMME Monitoring Bizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették, a megyei szaktanácsadók

és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

Az elmúlt időszak méhkórtani problémáit áttekintve sajnos elmondható, hogy az előző évekhez képest nem lett jobb a helyzet. A méhsűrűség növekedése, az időjárási tényezők sajátságos alakulása, az alkalmazott védekező szerek hiányosságai, egyes méhésztársak szakmai hozzáértésének hiánya okozza azt, hogy az előbbi állításunk sajnos megalapozott. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében további képzésekre és a betegségek leküzdésére alkalmas gyógyszerekre és az ezekből felépített hatékony technológia felépítésére, valamint egységes védekezési gyakorlatra volna szükség.

A kémiai célú vizsgálataink alapján elmondható, hogy az elmúlt időszakban a viasztermékekben mért kémiai szennyeződések az előzőekben mértekhez képest kedvezően alakultak, ugyanakkor azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a viaszkorongok és műlépek piacán aggasztó jelenségek tűntek fel a közelmúltban. Egyre több alkalommal jutunk olyan mintákhoz és információkhoz, amelynek segítségével arra lehet következtetni, hogy ezeknek a termékeknek a „trükkös” megszaporításából próbálnak néhányan anyagi előnyökre szert tenni. Ezzel párhuzamosan sajnos még mai napig is találkozunk olyan termékkel, amelyek a sonkoly molyoktól való mentesítése során szennyeződnek bizonyos molyirtó, vagy rovarölő szerekkel.

A növényvédelmi káresemények terén látható a bejelentett esetek számának csökkenése, ezzel együtt a méhcsaládok pusztulásával együtt járó szándékos méhmérgezések arányának emelkedése. Ez utóbbi azért jelent nagy gondot, mert az ilyen esetek nagy részében nem derül ki a szándékos károkozásért felelős személy kiléte.

Ebben az évben is foglakoztunk a „mászkáló méhek” megjelenését érintő kiváltó okokkal, elmondható, hogy ma már egyre világosabban látszik, hogy sok egyéb tényező mellett a méhekre nem jelölés köteles készítményeknek a virágzás idején nappal történő alkalmazása is felelős lehet. Erre nézve méhtoxikológiai kísérletet beállítani volna szükséges. A munkacsapat és az eszközpark ehhez már rendelkezésre állt.

A neonikotinoidokat érintő vizsgálataink eredményei között ki kell emelni, hogy a szermaradékoknak a napraforgó és kukorica generatív részeibe való bejutása az idei csapadékos esztendőben többször volt mérhető, mint a szárazabb évjáratokban, ugyanezt figyelhettük meg 2013-ban is. Az adatok között meg kell említeni, hogy 6 db kukorica pollenmintából egyben ki tudtuk mutatni a csávázó szerként kijuttatott klotianidint. Ez a mérési eredmény szakmatörténeti jelentőséggel bír.

Fentebb már említettük, hogy 2015-16. évben elvégzett vizsgálataink sajnos arra engednek következtetni minket, hogy a legfőbb problémákat nem a növényvédelem, és az egyéb kémiai szennyeződések okozzák, hanem az a tény, miszerint a méhegészségügyi helyzet nagyon rossz, és a javulásnak még a legenyhébb jelei sem látszanak. Ezt a megállapítást kívánja alátámasztani az a tény, hogy 2016. őszén az atkáknak olyan tömege károsítja a hazai méhészeteket, amivel korábban nem nagyon volt alkalmunk találkozni. Ezt az előbb említett mértékű felszaporodást több tényező (időjárás, magas méhsűrűség, megbízhatatlan hatékonyságú gyógyszerek, a méhészek védelmi technológiájának egyéb hiányosságai stb.) támogatták. Ennek a helyzetnek a kitelelés esélyeire vonatkozó hatását ma még csak sejtjük, ugyanakkor az már mindenképpen látszik, hogy a tavasszal várhatóan sok kaptárat kell majd bezárni. Ha ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a mézpiac bedőlése, ezzel együtt az ágazatban tevékenykedők termelési kedvének csökkenése is kísérni fogja, akkor nem nehéz elképzelni azt, hogy a közeli jövő nem tűnik bíztatónak.

A tanulmány teljes szövege letölthető INNEN.