Magyar kezdeményezésre tárgyalnak a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről az Európai Unióban – mondta Erdős Norbert európai parlamenti képviselő, az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés előterjesztője az október 29-ei Budapesten sajtótájékoztatón.
Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz. Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik-negyedik legnagyobb méztermelő ország az unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű import méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.
Erdős Norbert rámutatott: az unió méztermelése, csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés sok gondot okoz az EU tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak. A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését, az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – “eltüntetését”. Tájékoztatott arról is, hogy az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. Ezt – javasolja a jelentés – a méhcsaládarányos korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni.
A szóban forgó jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az Európai Parlamentben csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az EP-képviselők – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI-kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 18 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba -, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg. Hozzátette: a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik. Kiemelte, hogy a Méz-jelentés egy hosszú folyamat eredménye, az első lépést a magyar méhészek még 2014-ben rakták le, amikor heteken keresztül demonstráltak Brüsszelben és Strasbourgban minden EP képviselőnek átadtak fél kilogramm akácmézet egy szakmai anyag kíséretében.
Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: a rendszerváltás óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat 2010-től mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt. A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők, az agrár-Széchényi kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a Mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.
A fotón (balról jobbra): Erdős Norbert EP képviselő, Bross Péter OMME elnök, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott
