Egészen a közelmúltig a 2000. évi XXXV. Törvény és a hozzá kapcsolódó 5/2001. FVM rendelet tartalmazta a növényvédelemmel összefüggő fő szabályokat, és a növényvédelmi munkák végrehajtásával kapcsolatos konkrét tennivalókat mind a szerek felhasználói, mind pedig a méhészek vonatkozásában.

Az említett rendeleteket felváltó, komplex jogszabály, az élelmiszerlánc-biztonságáról szóló 2008. évi XLVI. Törvény, amely nemcsak a növényvédelemmel foglalkozik, hanem az élelmiszerláncról és annak felügyeletéről szól. A fentiekből következik, hogy a növényvédőszerek felhasználásáról, a növényvédelmi munkák kivitelezéséről is új FVM rendelet fog napvilágot látni a közeli jövőben. Ennek az új jogszabálynak a szakmai vitájában egyesületünk képviselői is részt vettek. Sikerült elérnünk, hogy méhekre kifejezetten veszélyes (az új nómenklatúra szerint „méhekre kockázatos”) szerek virágzásban történő alkalmazása még bejelentési kötelezettség terhe mellett se legyen kivitelezhető, ugyanis ezt a korábbiakban igen kivételes esetekben megengedte az 5/2001 FVM rendelet. Az új rendelet 2010. tavaszától ebben a vonatkozásban úgy fog szólni, hogy a méhekre mérsékelten veszélyes (mérsékelten kockázatos) készítmények igen kivételes körülmények között való nappali (tehát nem méhkímélő technológiában történő) alkalmazása esetén a szerek felhasználójának, tehát a gazdának kell kiértesíteni a közvetlenül a veszélyzónában található (tehát a permetezés 5 km-es körzetében található) méhészetek tulajdonosait… Ebből viszont egyenes ágon következik, hogy mind a vándor, mind pedig az álló méhészetek önkormányzatoknál történő bejelentése a korábbiaknál is hangsúlyosabb feladata minden egyes méhésztársunknak. A kiértesítési kötelezettség ilyen irányú (tehát a gazda és a méhész közötti kapcsolat) megváltozását az indokolta, hogy az önkormányzatokról szóló kormányrendelet kivette a jegyző hatásköréből a méhészek kiértesítéséről szóló feladatot. Az egyesület haladéktalanul kezdeményezi ennek a hatáskörnek visszaállítását, ugyanis nem titkolt véleményünk szerint a mezőgazdasági termelők számára támasztott új követelmény (a bejelentési kötelezettség feladata) nehezen kivitelezhető és nem elvárható teher.

Súlyos problémákat vethet fel az is, hogy a rendelettervezet elején a vaddohányt (selyemkóró, selyemfű), a kötelezően irtandó növények sorába emeli be és hangsúlyozza, hogy az ellene történő védekezést (kaszálást) a növények virágzása előtt kell elvégezni. Az egyeztetés alkalmával ennek a döntésnek méhészeti vonatkozásait is ismertettük a jogalkotóval és kértük, hogy a kötelezően elrendelt kaszálások idejét a virágzás és a termés beérése közötti terminusban állapítsa meg az új rendelet. Ez utóbbi kérésünk elfogadását illetően lapzártáig nem kaptunk választ a jogalkotótól.